Babavárás a XXI.században

Nem bírtam tovább és elmentünk egy közeli orvoshoz, hátha már látszik valami. Tele voltam félelemmel és épp hétvégére elutaztunk a férjemmel pihenni. Gondoltam, én nem tudok így kikapcsolódni. Iszonyatos fájdalmam volt a derekamban és megint becsípődött egy idegszál a jobb oldalamon. Szóval, joggal aggódtam, hogy ez tuti méhen kívül van megint. Már a hétvégi kikapcsolódásra is úgy pakoltam, hogy ha bevérzek, akkor rohanás a kórházba.

Indulás előtt (dec.31.) felhívtam egy közeli rendelőt, hogy megnéznék-e nekem. (A helyi orvoshoz semmi pénzért sem mennék.) Azt sem tudtam, mit érzek a boldogságtól, amikor megtudtam, hogy bizony ez méhen belül van és 5 hetes terhesség.

Következő hétre kaptam időpontot a saját dokimtól (febr. 6.) és akkor már a szívhangot is hallottuk. :-)

Az első hat hét volt érdekesebb, mert pirítóst pirítóssal ettem. Ügyelve, hogy azért bent is maradjon. A 6. héttől már rendesen tudtam enni, nem volt komoly hányingerem. Szerencsére hányni sem hánytam. Egyedül a mellem érzékenyebb és a derekam fáj nagyon. De ennyi bajom legyen csak.

Most ezen az első 12 heten kéne túlesni első körben és az influenza-járványt megúszni. Egyre többen betegek errefelé is... Szedek ugyan terhes vitamint, de én minden szart elkapok. Amíg a Forever Livinges aloe-t ittam, piszok jó volt az immunrendszerem, de a terhesség alatt nem merem inni. Nagyon megoszlanak a vélemények.  A méhpempőt még eszem reggelente, mert azt az első 3 hónapban még azt írják lehet. Valami erősítés csak kell ilyenkor, de bevallom az aloe hatásosabb.

Istenem, kérlek, segíts meg, hogy minden rendben legyen!!!! De először is köszönjük neked ezt a csodaszép ajándékot!

Tele izgalommal, félelemmel...

Legutóbbi bejegyzésem óta a férjemmel jelentős életmódbeli-változást hajtottunk végre és 2014. januárjában már nem is jött meg. Három szép + terhességi teszttel és tele aggodalommal várom... hogy vajon hova póckolta be magát a pici.

Végre sikerült egy rendes doktornőt is találnunk, eddig úgy néz ki, hogy jövő héten megyünk hozzá és megnézi.  Nem ígért semmit, hogy látható-e, de inkább idejében elindulok, nehogy gond legyen. Bár bevallom, hogy nem vagyok túl pozitív e téren. Egy méhen kívüli terhesség két évvel ezelőtt, az épen maradt petevezetékem is szűkebb... Isten kezében vagyunk...

2013 december 25-én volt meg utoljára a menstruációm és azóta még semmi. Mindig pontosan jön meg és január 21-én, amikor esedékes volt, csupán egy ici-pici maszat volt, illetve mensi szerű görcseim kb. 4 napig. Aztán reggelre elmúlt. Január 2-án elmentünk a férjemmel kicsit pihenni, ahol már másnap jeleztem neki, hogy fájdogál a mellem. Érdekes is volt, hiszen sosem szokott, még mensi előtt is igen ritkán. Eszembe sem jutott, hogy terhes lennék, hiszen olyan régóta próbálkozunk... sikertelenül. Aztán csak nem jött meg és már három teszt is szép erős +-ot jelez. Kicsi hányingerem ugyan van, meg nehezen csúszik le az étel. Olyan kedvetlenül tuszkolom le, mert nem igazán kívánom, viszont éhes vagyok. Tegnap meg a derekam is rákezdett fájni, pedig az sem szokott.

Istenem segíts meg, hogy jó helyen legyen!

Be voltam tojva...

Én is olvasgatom a fórumokat és kellőképpen ideges voltam előtte. Sőt! Két hasi műtét után minden rosszra fel voltam készülve. Főleg a fórumozgatók azt írták sorra, hogy ha elzáródás van, akkor kegyetlen fájdalmakat élnek át. 

Leírom, hogy én hogy jártam:

Telefonon kértem időpontot. Reggel 7 órára hívtak be, kb. 2 óra alatt felvették az adataimat, ugyanis azt sem tudták, hogy megyek. Pedig telefonon a TAJ számomtól kezdve mindent elkértek. Délelőtt csináltak egy hüvelytisztasági vizsgálatot. Akkor közölték, hogy ha az nem lesz negatív akkor mehetek haza. Mondtam, hogy akkor tuti nem jövök vissza még egyszer. Nem azért kocsikáztam 200 km-t és keltem fel hajnalban. Miért nem lehet előtte mondani, hogy egy hüvelytisztítást csináljon az ember? Pedig direkt rákérdeztem mindenre. 

Dél körül megcsinálták a vizsgálatot. (Előtte senki rám sem nézett és semmit sem közöltek velem) Kb 5 perc volt az egész cucc. Kicsit elkábítottak előtte. Picit fájt csak egy pillanatra, de egyébként egyáltalán nem volt fájdalmas. Nem is vérezgettem utána sem és egyáltalán semmi fájdalmam sem volt. 

Az eredménynek egy részről örülök. A jobb oldali petevezetékem rendben van. A bal oldali viszont teljesen elzáródott. És nem is ott, ahol a heg van, hanem a petefészeknél. Aki műtött, örömmel mondta, hogy meg tudták menteni a petevezetékemet, de így igazán tök mindegy, hogy van vagy nincs. Ha a pozitív oldalát nézzük, akkor remélhetőleg ha mégis onnan jönne a tüsző, akkor nem a károsodott petevezetéken halad át. Marad a jobb oldal...

Csak valahogy onnan sem sikerült még...

És a poén a végén, hogy egy vagyont akartak kifizettetni velünk a parkolásért. Mondtuk, hogy azért, mert egy 5 perces vizsgálatra behívtak reggel 7-re, délben megcsinálták és 5 órát vártunk a zárójelentésre, mert az orvos elment műteni? 

Imádom ezt az országot!

Persze, hogy szerda este jött meg, nehogy hétköznapra essen a labor. Sajátossága a helyi labornak, hogy itt időpontot kell kérni. ez egy ilyen esetben, amikor nem tudni, hogy mikorra várható a nemes nap, különösen érdekes.  Csütörtök reggel telefonáltam a labornak, hogy pénteken megoldható lenne-e, hogy beiktassanak. 10 nap múlva tudnak csak fogadni. Gorombán közölték, hogy ha úgy gondolom, akkor menjek be 7-re, várjam ki a 140 embert+az általános iskolásokat és majd meglátják, hogy beleférek-e.

A párom is nagyon dühös lett és felhívta az ismerősét, és soron kívül behívtak. Imádlak Magyarország, hogy itthon csak így lehet egy kurva labort elintézni. 

No, de... a story még érdekesebb. A távolban van a fogadott orvosunk, mert helyben senkit sem ajánlottak. Hogy ne kelljen a világ végére menni laborba, így megkértem a helyi nőturkászt, hogy adna-e beutalót helybe a laborba. Mondta, hogy nem probléma. Az én orvosom hót világosan leírta, hogy mit kell megnézni és mikor. Erre mind a 3. és a 21. napit felírta a bugyuta orvos a beutalóra. Most vagy tényleg hülye vagy még olvasni sem tud! Labor után vissza kellett mennem még egyszer hozzá, hogy adjon még egy beutalót a 21.napra is. Az asszisztense csak értetlenkedett, hogy ez így miért nem volt jó. Mondom, beszélje meg a laborral, ne velem.

3.ciklusnapi labor ezzel letudva. Eredmény 2 hét múlva.

Újra aktuális lett a babablog... Ennek legfőbb oka, hogy végre megtaláltam a nagy ŐT. :-)

Fél év után kerestünk egy normális orvost, aki végre foglalkozik is velem. Első körben megnyugtatott, hogy a rövid menses nem feltétlen probléma. Félidőben megnézte a tüszőmet és szépen érik. A méhnyálkahártyám is megfelelően vastag, szerkezete is rendben. A ciklus 3. és 21. napján hormonvizsgálat lesz és egy HSG-t is felírt, hogy két hasi műtét után valószínűleg van valami prücök bent. Főleg a bal petevezetőmmel mi lehet...

Eltelt 5 hét a műtét óta...

Mensi rendesen megjött pontosan, még a tüszőm is menetrend szerint megrepedt félidőben. Mintha semmi sem történt volna. Viszont pokoli fájdalmaim voltak az első nap, azt hittem ott pusztulok el.

4.héten kellett visszamenni kontrollra, mindent rendben talált. Elküldött még UH-ra, ahol beszélgettem kicsit a hölggyel, aki nagyon kedves volt. Mondtam neki ezt az 1 napos mensit és bizony ő is megerősített, hogy nagyon vékony a méhnyálkahártyám. Elképesztő, hogy sehol egy orvos, aki ezzel tudna valamit kezdeni. Bezzeg fel tudják írni azt a kurva fogamzásgátlót. 

Mondtam ennek a dokinak, hogy valamit kezdjünk már ezzel. Kérdezte, hogy mit szedtem, mondom a Tri-Regolt. Elszörnyülködött, hogy még forgalomban volt akkor, amikor szedtem. Egy hormonlaborba ugyan elküldött és megbeszéltük, hogy kb.2 hét múlva visszamegyek rákszűrésre is, de a fenét sem érdekli az egész. Az sem zavarna már, ha valami gyógyíthatatlan betegségem lenne. Belefáradtam már mindenbe!

Igazságtalannak tartom az életet! Nekem mindig mindenért meg kell küzdeni, míg másnak az ölébe pottyan minden. Folyton szenvedek a munkahellyel, mert bárhova megyek, a főnököm belém szeret. Állandóan fel akarnak szedni a pasik, de ez egyáltalán nem boldogít, mert vagy 3 gyereke van, vagy nős, vagy a főnököm vagy könnyed kapcsolatot akar. És amikor úgy érzem, hogy végre egy olyan férfi, akit tudnék szeretni és hozzám való, jön egy ilyen tragédia és lelép. 

Mi jóság van ebben a rohadt életben?????? Nagyon el vagyok most keseredve! Nem motívál sem a munkám, a magánéletem ennyi idősen egy nagy 0, gyereket meg már kedvem sincs szülni ezek után. Erre a világra meg főleg nem. És a legrosszabb, hogy elvesztettem a hitem...

Egy érdekes tapasztalatot azért megosztanék ezzel kapcsolatban.

Hónapokig csináltam a reggeli hőmérőzést. Korábbi bejegyzésekben ezt rögzítettem is. Most is vezettem három hónapig, de nagy adminisztrációt nem igényelt a dolog. Három hónapja nekem 36,3 °C volt minden egyes nap. Ez se több, se kevesebb. A hőmérő biztosan nem volt rossz, mert higanyos és elemessel is mértem, délután pedig egyértelműen több volt. Ebből arra következtettem, hogy nekem peteérésem sincs. Ennek ellenére terhes lettem.

Én azt javaslom, hogy mindig legyen ott a szemünk előtt, hogy semmit se vegyünk készpénznek, amit a szakirodalom mond. 

Hát, nem is tudom, mit mondjak... Egyszerűen érthetetlenül állok a történtek előtt. Képtelen vagyok felfogni és megérteni.

2012.07.13. péntek

Reggel erős hasfájással ébredtem, pedig előzőleg semmi bajom sem volt. Összekészültem, elmentem dolgozni, gondolva, hogy valami rosszat ehettem. Alig fél óra múlva, hogy beértem, teljesen lesápadtam, kivert a veríték és minden erőm elszállt. Egyre jobban fájt a hasam, de ez a fájdalom semmihez sem volt hasonlítható. A munkatársaim összepakoltak és irány a doki. Mondtam, hogy eszembe sincs orvoshoz menni, majd elmúlik. Egy hasfájással az ember nem rohan a rendelőbe. Addig erősködtek, hogy beláttam, nincs más választásom. 

A háziorvosom nem rendelt, de találtunk valakit, aki megvizsgált nagy nehezen. Ugyanis ekkor már nagyon szenvedtem. Szerinte vesekő. Kaptam beutalót sürgős hasi UH-ra, meg laborba. Persze, miért is lenne aznap UH. Irány Miskolc. Kész kalamajka volt az is, mert arról senki sem világosított fel, hogy már máshova tartozunk, így csak dél körül értünk célba. Azonnal hoztak egy tolókocsit, mert már járni sem bírtam. Aztán ott hagytak.

Rólam már szakadt a víz, kegyetlen fájdalmaim voltam és már alig voltam eszméletemnél. Kértem a szüleimet, hogy tudakozzák meg, hogy mikor kerülök sorra, mert nem bírom tovább. Azt mondták a felvételen, hogy még hatan vannak előttem. Akkor elordítottam magam, hogy vagy vigyenek be azonnal vagy szállítsanak valahova, mert nem bírom tovább. Így kerültem be egy orvoshoz, aki először inkább háborgott, minthogy engem megvizsgáljon. Aztán én is hangot adtam a dolognak, hogy inkább a munkáját végezze a kiselőadása helyett és ekkor már feltűnt neki, hogy a helyzet nem annyira poénos. Azonnal infúzióra kötöttek és mentővel rohanás a nőgyógyászatra, hiszen említettem, hogy van esélye a terhességnek.

Amikor meglátták az UH-mat, lehűlt mindenki. Tele van folyadékkal és valószínűleg vérrel is. Három nagyobb tekintélyű dokit hívtak még be megnézni. Azonnal rohanás a műtőbe, mert ez valószínűleg méhen kívüli terhesség. De már tényleg nem voltam magamnál ekkor.

A műtét után nagyon rossz volt, de folyamatos ellenőrzés alatt tartottak. A bal petevezetékbe ágyazódott be, de szerencsére (vagy sem) meg tudták menteni a petevezetéket. Másnap fel kellett volna állnom, de elvesztettem az eszméletemet és se kép, se hang nem volt. Csak este sikerült lábra állnom. Akkor vittek át a pihenőből a kórterembe. Vérátömlesztést is akartak adni, de nem egyeztem bele. Alacsony a hemoglobinom, ezért nagy az esélye a szédülésnek és az ájulásnak. De szerencsére nem volt ilyen gond utána. Kaptam vérszaporítót, amit most is kell szednem.

5 napot voltam kórházban, az utolsó nap kivették a varratokat, a belsők csak 6 hónap múlva fognak felszívódni. 2 hét múlva lesz meg a szövettan eredménye és 4 hét múlva lesz kontroll, ahol eldől, hogy mikor mehetek dolgozni. Ha még lesz hova...

Szóval, egyszerűen fel sem foghatom, hogy miért kellett ennek bekövetkeznie. Itt a nyár, nem is akartam görcsösen ezt a terhességet, mert gondoltam nekem ez nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni. Szedtem a vitaminokat, tudatosan táplálkoztam, vigyáztam magamra, ha esetleg mégis jönne. Erre puff!

Feldolgozni azt, hogy igen, teherbe estem, aztán azt, hogy az első méhen kívüli és hogy egy hajszálon múlt az életem, de még azt is, hogy megint hetekig otthon... Szóval, nagyon el vagyok keseredve, hogy miért kellett így alakulnia. A legszomorúbb az egészben, hogy hívő ember révén a hitemet is elvesztettem abban, hogy Isten jóságos és szeret.

Ahogy olvasgatok a neten, nem túl bíztató, hogy a következő terhesség jobban alakul. Persze van rá példa, de ha ennyi odafigyelés mellett nem tudott levándorolni a méhbe, akkor valami prücök van. Még egy ilyen helyzetet aligha tudnék elviselni. Nagyon nehéz most ezt feldolgozni, megélni, felfogni és talán jobb, ha nem is gondolok többet a gyerekvállalásra. Nagyon üresnek érzem az életem, mert semmi nem motívál már. Legszívesebben elmennék a csudába...

Újra itt vagyok... 

Igaz, most nem konkrétan a babavárás a téma, de szeretném lejegyezni a változásokat. 

Megismerkedtem valakivel, amely arra az elhatározásra ösztönzött ismét, hogy tegyek valamit a rendes menses ügyében. Elkezdtem inni ismét a gyógyteákat; szedek folsavat és méhpempőt, olykor gyógygombát; iszok aloét és néha búzafű levet. Előző hónapban mértem a reggeli hőmet és szomorúan tapasztaltam, hogy megakadt 36,3 °C-on. Se fel, se le nem ment soha. Ebből arra következtetek, hogy nincs peteérésem. Igazából semmi változást sem vettem észre az első hónapban a mensin, hogy ennyi hatás éri a petefészkeimet, ill. a hormonjaimat. Talán csak annyi, hogy piszok erős és hosszadalmas PMS kíséretében tört rám. A második hónap eléggé meglepett. A 8. cn-on volt pici barnázás, aztán semmi. Arra gondoltam, hogy netán ovus vérzés, bár nekem ilyen sosem volt még. Aztán egy hét múlva 2 napig barnázás (ez sem szokott lenni) és most megjött. Már második napja tart, bár mennyiségileg még mindig nem az igazi, de mintha normalizálódna a dolog több évnyi szunnyadás után. Viszont piszok szarul vagyok... 16.cn-on kezdődött ez a korai mensi, pedig 23 naponta szokott megjönni. És eszméletlen hányingerrel, szédüléssel és alhasi fájdalommal jár. Kíváncsi vagyok, hogy ez most miért van és, hogy a köv. héten vajon nem jön meg ismét? A párommal igaz nem védekezünk, de nem is sokszor vagyunk együtt. Most külföldön kapott munkát, így sokszor 1,5 hétig nem is látom. Szóval, gyerek dologban nem is gondolkodok, hiszen képtelenség lenne összehozni, ha ő pont a megfelelő időpontban nincs is itthon. Egyelőre élvezzük a sexet és remélem, hogy nálam is elkezdődik valami javulás. Hozzá kell tennem, hogy most hízókúrán vagyok és egyre több olyan dolgot is megeszek, amit eddig nem tettem. Ez a mostani mensin pozitívumként is érzékelhető. Nagyon remélem, hegy elindult valami javulás...

Történt egy-két bejegyzendő dolog az ügyben...

Kitisztult a szervezetemből a manapság olyan nagyra tartott antioxidáns és azóta rendre megjön. Csak aloet iszok és méhpempőt szedek, így szinte egész normálisra rendeződött a mensi. 

Múlt héten voltam laborban (még terheléses cukorra is elküldött), de az egyik eredmény csak 3-4 hét múlva lesz meg. A dokit meg 2 hét múlva kell hívni. Ezt nem teljesen értem így, de majd telefonon megkérdezem tőle. Egyébként neki megvan az endokrinológiai szakvizsgája is és PCO-ra gyanakszik. Érdekes, hogy hány nődokinál voltam, köztük 2 főorvos, 2 adjunktus is megvizsgált és mindent rendben találtak. A Kaáliban középidőig jártunk rendszeresen hüvelyi ultrahangra és mindent rendben találtak, a tüszőrepedés is pont a 14.napon volt, ciklusaim pontosak. Ahány doki, annyi féle diagnózis. Mindegy! Ezt az utat még bejárjuk.

A párom eredménye viszont nem várt változást mutatott. Ő is issza az aloet, szedi a méhpempőt és a maca-t, ill. a káros hatásokat is egészen visszaszorította. Ennek következtében elment egy év után vizsgálatra és a 6 millióból már csak 4 millió lett. A poén az volt az egészben, hogy a doki saccra mondta, hogy 4-5 millió mintha édes mindegy, hogy melyik. Viszont minden jel azt mutatja, hogy az előző eredmény alapján történt a meghatározás és még rácsaptak egyet, hogy tavaly nem mentünk lombikra. Elárulta magát azzal is, hogy "ugyanolyan rossz, mint tavaly"+ rákerestek a kartonunkra és utána történt a vizsgálat. Őszintén szólva, nem vesszük készpénznek, mert a Kaáli egyikőnkre sem tett pozitív benyomást. Ezek után meg főleg... Nagyon a pénzre mennek!!! Kizártnak tartjuk, hogy rosszabb lenne az eredménye és teljesen egyértelműen vettük a jelet a doki és az asszisztens szavaiból, ill. egyéb jelzéseikből, hogy az előző eredmény visszakereséséből indultak ki. 

Megrendeltük a FER 14-et és a három hónapos kúra után egy másik intézményhez elmegyünk spermavizsgálatra. 

Olyan jó lenne olyan csodákról olvasni, ahol esetleg alacsony spermaszámmal is teherbe esett valaki... Ha tudtok ilyesmiről, osszátok meg velem is!

Találtam a neten egy olyan orvost, aki talán nem véletlenül kapta a diplomáját...

Nem állt érthetetlenül a problémám előtt és egyből tudta, hogy milyen vizsgálatokra van szükség. Tegnap fel is kerestük és nagyon szimpatikus volt! 

Igazából érthetetlenül állok a kérdésem előtt. Bármilyen szakmai anyagot olvasok, a jelenség szerepel és nem hiszem el, hogy 7 nőgyógyászból eddig egyetlen egy tud róla. Mit oktatnak ezen az orvosi egyetemen??????????????????????????????????? 

7 éve próbálom megoldani a problémát a nőgyógyászok felelőtlensége miatt. Ész nélkül mindenkinek bármi baja is van: szedjen fogamzásgátlót. Utána meg csesznek egy nagyot az emberre és elintézik azzal, hogy hát a fogamzásgátló okozhat ilyet. Arra persze van eszük, hogy agyba főbe felírják fűnek fának a fogamzásgátló tablettát. Gratulálok az orvostudománynak!!!

Szerintem ez az egyik legegyszerűbb pálya, amihez alig kell tudás. Két dolgot kell tudni a szakmához: fogamzásgátlót felírni, ill. a Canestent. Egy ilyen problémával még hormonvizsgálatra sem küldtek el soha. A hab a tortán, hogy ennyi tudással főorvos a drága.

A magándokikról nem is beszélve. Emlékszem, az egyik megyeszékhelyünkről járt ki, adjunktus volt. 3500 Ft volt anno egy vizsgálat, én kb 15. lehettem. És közölte velem, hogy 5000Ft-ból nem tud visszaadni. A legutóbbi, aki az aloes termékeket dicsőíti, azt sem tudta, hogy az antioxidáns megakadályozza a peteérést és szedette velem. Nem hogy hosszabb lett a mensesem, de meg sem jött hónapokig. A többi meg annyival elintézte, hogy ha gyereket akarok, akkor térjünk vissza rá. Gyógyszeresen minden megoldható. Vagy inkább minden elrontható. A Kaáliban elméletileg 2 nődokinak is mondtam és semmi reakció, hogy esetleg megoldjuk.

Most már megértem, hogy miért. Kinek érdeke, hogy a probléma forrását megoldjuk? Senkinek! A magyar gyógyászat azon az elven működik, hogy minimalizáljuk a vizsgálatokat, hiszen az költség az államnak, közben növeljük a páciensek anyagi hozzájárulását. Vagyis gyógyszert minden tünetre. Próbáljuk ki ezt is, azt is. Ha nem használ, nézzünk egy másikat. Aztán, ha mindent összezavartak az emberi szervezetbe, akkor széttárjuk a kezünket és elintézik annyival, hogy az emberi szervezet egy bonyolult szerkezet. (Az említett főorvost idéztem.)

 Április 10-én végre ismét megjött! 

Valamikor december elején volt utoljára és ennyi idő kellett, hogy helyreálljon a ciklusom a Forever Living-es termékek szedése óta. Viszont most már azt is tudom, hogy mi okozhatta a bajt...

'Kezembe került' egy tanulmány az antioxidánsok ovulációra gyakorolt negatív hatásáról és bizony mi szedtük ezeket a vackokat (A-Beta-Care) is ettől a cégtől+téli időszakban C vitamint. Úgy tűnik, hogy nem a Multimaca a bűnös, hanem azok a fránya antioxidánsok.

Íme a cikk: http://noitema.hu/tart/cikk/p/0/88695/1/noi_tema/Antioxidansok_a_meddoseg_hattereben

Ráadásul a mesterséges vitaminoknak is elég nagy a kockázata a későbbiekben. Nagyon észnél kell lenni az embernek, mert az orvosok sincsenek toppon a témát illetően.

December 6-a óta semmi mensi...

Február 9-én elmentünk egy állítólag nagyon jó nődokihoz, aki szintén a természetes gyógymódokkal próbál segíteni. Hosszasan beszélgettünk (1 teljes órát voltunk bent nála), nagyon aranyos volt! Sok mindennel ő sem biztatott, vagy inkább már én fogom fel ilyen negatívan a helyzetet. 

Kiveséztük a lombikot és bizony ő is nagyon ellene van. Innen eljutottunk odáig, hogy egészségileg mennyire le van amortizálódva az emberiség és kész csoda lesz, ha lassan össze tudjuk hozni az utódokat természetes úton. 

Megvizsgált, és mindent rendben talált, de a helyzet javítására ő sem tudott mondani semmi reménykeltőt. Kaptam tőle ajándékba 2 doboz Premens tablettát, ami barátcserjét tartalmaz. Javasolta, hogy ne szedjem se a multi macat, sem a béta karotint. 

Asszem, le kell mondanom a saját gyerekről. Ennek nem csak lelki okai vannak, hanem már hetek óta nincs kedvem a gyakorlati részéhez sem. Most olyan céltalannak tűnik minden...

Már negyedik hete kétségek között élek. Minden nap olyan érzésem van, hogy meg fog jönni. Tüneteim terhességre és PMS-re is utalhatnak, ezért következtetést nem is vonnék le ezekből. Szereztem egy normál hőmérőt, ami fixen minden reggel 36,8-36,9-et mutat. Ebből legalább annyi megtudható, hogy a ciklus második felében lehetek. A mellem nagyon kis formás lett egy jó ideje és a mellbimbóm már hetek óta kicsit izzó állapotban van. Az alhasam folyamatosan fáj, de nem görcsöl, néha-néha viszont szédülök és már vagy másfél hete a derekam is fáj. Pedig az nem is szokott.

Tesztet azért nem csináltam eddig, mert nem akarok beleesni az ilyenkor szokás állapotba, aztán meg jön a csalódás. Másrészt egyértelműen a multi macara gyanakszom. Gondoltam, várok még egy kicsit, hátha rendeződik a ciklusom, ahogy abbahagyom a szedését. Most hétvégén kellene megjönnie, ha a következő mensi-t nézzük, de most hogy kimaradt már egy, fogalmam sincs. Hát, ha a hőm fent maradna péntekig, akkor már érdemes lenne egy tesztet csinálni. 

Bizony, már két hete nem jött meg...

Már annyi mindenre gondoltam, hogy nocsak! Dec. 27-28-án lett volna esedékes, de folyamatosan mensi szerű fájdalmaim vannak azóta is. Egyéb más PMS-szerű tünetek is jelentkeznek, tehát nagyon-nagyon megvisel engem most ez a ciklus. Köszönhetően a drága multi macanak!

Kíváncsi lettem volna, hogy hol tarta  ciklusom, ezért elkezdtem hőmérőzni. Mivel másfél hét alatt minden nap 36,6-ot mutatott a mérő, ezért gyanús lett a dolog. Párom beavatott, hogy neki alkoholos hőmérője van, ami nem megbízható. Remek! Még egy kiindulópontot találtam, hogy január 9-10-én észleltem a Billings-módszer vizsgálati tárgyát. Igaz, nekem peteéréskor és mensi előtt is ugyanolyan, így most egyedül erre tudok hagyatkozni. Gondoltam, hogy vagy most hétvégén megjön, mivel egy héttel mensi előtt szokott ilyen lenni vagy épp akkor volt peteérésem, ebből következően jövő hét hétvégén kéne megjönnie.

Már ez a két hét is gyötrelmes volt, hogy mikor jön meg vagy mi lehet a baj és most még egy hét... Elhatároztam, hogy nem tesztelgetek, mert kicsi az esély, hogy összejött volna a babó. Ha netán mégis, akkor inkább kiélvezem az első jeleket... Bár most vagy másfél hete nem szedem a macat, így az is lehet, hogy most próbál helyrerázódni a ciklusom.

Megosztok még valamit veletek! A multi macanak volt egy nagyon érdekes hatása! Párom nagyon fel van pörögve tőle ez tény. Bevallom, én is éreztem rendesen a hatását. Viszont amiről még nem hallottam ennek kapcsán... Pont két hete olyan intenzív, három napig tartó érzés fogott el, hogy azt hittem belehalok, ha nincs sex. Szinte fizikai fájdalmat  vagy valami őrült erős pulzálást éreztem lent. Ezt el sem mertem mondani a páromnak.  Kinevetne. De döbbenetes volt! Amint együtt voltunk, azonnal elmúlt. Az is lehet, hogy csúszott a peteérésem és a maca felerősítette kicsit a dolgot. Áh! Csak tippelgetek, közben ezer dolog lehet a háttérben. Csak abban reménykedek, hogy nagy bajt nem csinált és rendeződik a ciklusom... vagy hátha mégis sikerrel jártunk...

Most kíváncsian várom mi fog történni.

Volt már valakinek vérzés nélküli mensese?

Nos, nekem ez a legutóbbi annak nevezhető. Minden ugyanúgy zajlott, mintha megjönne: előtte kicsit többet ettem, rendesen fájt az alhasam, szédülés, fáradtság. Ez ált. kezdődik 4-5 nappal mensi előtt és az 1.nap, ahogy megjön, el is múlik. Ugyanígy szépen lejátszódott most is, csupán nem jött meg.

Az aloe sűrítmény egész biztosan nem okozta ezt, hiszen egyszer már ittam egy kannával és pont pozitívan hatott. Az 1 napos mensiből 5 naposat csinált. Egyedül a multi maca-ra tippelek, hogy valamit csinálhatott ami miatt nem volt vérzésem.

Persze felmerülhet a terhesség gyanúja is, de az ébredési hőmérsékletem csupán 36,5 volt ma reggel, tehát nem valószínű. Szerintem nekem aligha fog sikerülni a babó...

Olyan rossz, hogy bármi problémám van nőgyógyászati téren, nincs senki, akinek lenne valami érdemleges ötlete, hogy mitől.

Bevallom, most eléggé aggódok... Ma járok a 30. napon és még nem jött meg. Félek, hogy valamit nagyon összezavart nekem ez a sok aloes termék! 26 napra mindig megjött, eddig ritkán 27, legutóbb 28. De 30 napja semmi? Viszont a hasam alja rendesen fáj, mint mensi előtt és minden PMS tünetem megvan. Egész biztosan megjön, csak érdekes, hogy ennyire kitolná a ciklusomat az elkezdett kúra?

Bárcsak valakinek lenne tapasztalata a Forever Living termékeivel kapcsolatban!

Először is nagyon boldog új évet mindenkinek!

Úgy gondoltam, hogy most valami más megközelítésből szemlélem a témát... Nem említettem eddig, hogy életem pár évvel ezelőtt jelentősen megváltozott. Szüleim révén nem kaptam vallásos nevelést, így a hit nem volt része az életemnek. Ugyan katolikusként meg vagyok keresztelve, de ismeretem ezen a téren ennyiben ki is merült.

2008. januárjában fordulóponthoz érkezett az életem és azóta Isten az életem része. Nagyon sokat foglalkoztam a témával, az emberi kapcsolatokkal, ok-okozati összefüggésekkel stb. De ahogy belemélyedtem a Biblia háttérismereteibe, szóhoz sem tudtam jutni. Mindent leszögezve elmondhatom, hogy az ember saját gondolatait csak nyugodt körülmények között tudja megélni, rendezgetni, értékelni. Sajnos a mai rohanó világban erre alig marad erőnk és időnk.  Pedig az egészséges lélek és az egészséges test nem létezhet 'Csendes percek' nélkül.

Magamról tudom, hogy a hitem, a kapcsolatom Istennel milyen erős volt akkor, amikor nem ragadtak magukkal a napi feladatok. Most viszont alig tudom az agyamat kikapcsolni, hogy el ne felejtsek valamit és minden időben rendben legyen. Nehezen tudok ráhangolódni ilyenkor a lelki feltöltődésre...

Ma, elmentem a közeli templomba istentiszteletre és látom, hogy be kell iktatni a lelki táplálékot is az életembe, mert hit nélkül minden tervem üres szövevény. Ebből következően a ma délutánt olvasgatással, gondolataim rendezgetésével töltöm és Istenbe vetett hitemet szeretném erősíteni. Miért? Épp az előbb olvastam egy pdf-et - gyermekszuletes - és be kell látnom, hogy Istennek ismét igaza van!

Ha valakinek megvan Jackie Mize: Gyermekszületés természetfeletti módon c. könyve vagy olvasta, kérem írjon róla valamit! Nagyon kíváncsi lennék rá!

Érdekes dolog történt velem a minap...

Nagy nehezen rászántam magam, hogy elmegyek a fodrászhoz. Legalább négyet útba ejtettem, de mind be volt zárva. Aztán elmentem egy soron következőhöz, ahol a fodrász és a vendég között zajló beszélgetésnek akaratlanul is hallgatója lettem.

A téma engem is érintett: babavárás. Elmesélték, hogy milyen sokan próbálkoznak ismeretségi körükben, de sikertelenül. Aki szeretne gyereket, valószínüleg már jártas a témában, hogy a XXI.század betegségei mind a férfiakat, mind a nőket érinti.

Nos, szóba került az is, hogy ők milyen sok párnak segítettek már az aloes- termékekkel. Kiderült, hogy arról a termékcsaládról van szó, amelynek a löttyét én is ittam és nálam tényleg óriási változást eredményezett. De nem folytattam tovább, mert elég költséges egy kanna is. Elmeséltem otthon a páromnak és azt mondta, hogy megpróbáljuk. Van egy ismerőse, aki ezeket a termékeket forgalmazza. Felkerestük a múlt héten. Ő megkérdezte egy orvos ismerősét, hogy mit javasol. Kedden megrendeltük, szerdán már itt is volt.

A kúra a következő lesz:

• Mindkettőnknek fél-fél deci aloe sűrítmény reggel és este.
• Napi két szem fejenként a méhpempő kapszulából.
• Napi két szem mindkettőnknek a béta karotinból.
• És napi két szem fejenként a Maca-ból.

Kíváncsi leszek...

Már jó ideje nem írtam bejegyzést, igazából nem volt miről.

Három mensim egész jól alakult, ugyanis az Aloe Vera-tól 5 napig tartott, amely önmagában is hatalmas siker. Mennyiségileg azonban még nem a régi. Viszont a legutóbbi alkalom annyira megviselt, mert nagyon darabos volt, ami eddig smég osem fordult elő és egy nap alatt lezajlott. Szerezni kéne még ilyen aloes löttyöt, de olyan drága. Ezt a dobozos sűrítményt a párom anyukájától kaptam és egy hónap alatt el is fogyott. Néztem Herbáriába és 7000 Ft felett van az ára. :-(

Most főleg éreztem, hogy olyan reménytelen ez az egész. Párom sem töri magát, hogy rendszeresen szedje a vitaminokat, én meg meg sem merem mondani neki, hogy mennyire bánt a dolog. Esélytelen így, hogy mindkettőnknél probléma van.

Vajon mit okozhatott a fogamzásgátló, hogy a méhnyálkahártyám nem épül fel? És miért nem tudnak az orvosok ezzel valamit csinálni? Lombikkal lehetséges gyereket összehozni, de ezt a problémát a mai orvostudomány nem tudja megoldani?

Annyira elszomorít és bármennyire is igyekszem elhesegetni a gondolatokat a témáról, bizony bosszant és elkedvetlenít. Sajnos, ez a sexuális életünkre is kihat, mert már kedvem sincs hozzá...

Most jöttem meg a szakrendelésről, megmutattam a két laboreredményemet az orvosnak. Mind a kettő jó lett, tehát nincs az immunrendszeremmel gond.

Most már semmi elképzelésem sincs, hogy hova forduljak!

Ismételten eltelt egy ciklus és kíváncsian vártam, hogy az aloe készítménynek lesz-e valamilyen hatása, de nem úgy tűnik... Nem lett több a mensim. Pedig a múltkori eset után már kezdtem reménykedni!

Tegnap előtt voltam a nődokinál a chlamydia eredményemért (Hála Istennek az is rendben van) és rákérdeztem a lombik veszélyeiről. Hát, azt mondja nekem kell eldöntenem, hogy mi a fontosabb: lesz egy gyerekem vagy az egészség.

Aztán mégis! Összességében már 5 napra kitolódik, amelyből 2 teljes nap, a többi ímmel-ámmal. Akárhogy nézem, ez is valami! 6 évig semmire semmi reakció, de az aloera igen. Már csak a mennyiséget kéne visszaállítani, de hogyan?

Túl vagyok az utolsó vérvételen is. Ez még az immunológiai vizsgálathoz kell, de az eredmény csak két hét múlva lesz meg. Addig semmi újat nem tudok írni...

Megint történt valami érdekes...

6 éve -  a fogigátló után - rendszeresen és pontosan megjön a mensim, de sehogy sem sikerül mennyiségileg megoldani a dolgot. Az orvosok nem foglalkoztak velem, én magam próbáltam valamit tenni az ügy érdekében. Hiszek a természet erejében (és ezt nem csak a gyógyfüvekre értem) és abban, hogy Isten tudta, mire van szükségünk. Ebből következően igyekszem a mesterséges dolgokat minimalizálni (iparszerű termelésből származó élelmiszerek:tojás, hús, margarin, félkész vagy kész ételek stb., tartósítószerek és társaik).

A barátcserje, a méhpempő, a propolisz, a cickafark-palástfű kúra, a Vénusz-cseppek vagy egyéb gyógyteák (körömvirág, kamilla, csalán stb.) összesen 2 napra hozták fel a dolgot. Már ez is valami! Történt a minap, hogy a párom anyukájától kaptam egy doboz aloe-t. Mindig húztam halasztottam, hogy majd elkezdem - szedtem aloe kapszulát, de semmi eredmény - aztán mensi előtt 2 nappal csak kipróbáltam. Minden reggel éhgyomorra iszok belőle. Az íze elég vacak, de kárpótol az érzés, hogy nem valami műdolgot kell lenyelnem. Most jön a nem várt hatás, amiről álmodni sem gondoltam! A mensim 5 napig tartott!!! Mennyiségileg még nem a régi, (igaz, mensi előtt 2 nappal kezdtem el) , de az elmúlt 6 évhez képest óriási a változás. Most rendszeresen iszom, aztán kíváncsi leszek a következő mensire.

És a jobb oldali fájdalom azóta sem jelentkezett...

Ma bementünk a progeszteron eredményért, 10,46 ng/ml a 20. ciklusnapon. a referenciaértékre tudok hagyatkozni, amely szerint a luteális fázisban 3,34-25,56 között kell lennie. Sajnos a dokival nem tudtam beszélni, mert nem érkezett meg időben és onnan mennem kellett egyből haematológiára. Itt vettek tőlem vért 4 ballonnal, ennek az eredményét postán kiküldik+mennem kell ismét a megyei kórházba még egy spec. laborra és utána menjek vissza. Annyit mondott a doki, hogy ők csak annyit tudnak megállapítani, hogy nincs-e gyulladás nálam. 

Most passzolok. Hogyan tovább? Ha itt sem derül ki semmi, akkor kihez forduljak?