Gyönyörű lett a karom a vérvétel után! Jó nagy piros pacslivá változott tegnap. Éreztem is, hogy fájt, amikor beleszúrta a tűt és zsibbadt utána.

Ma reggel ismét sikerült összeolvasnom minden rosszat a lombikról. Daganatok kialakulásának esélye nő a hormonkezelés hatására, nagyobb a gyerekeknél is a veleszületett betegségek aránya és ha csak azt nézem, hogy a fogigátló után milyen tünetem lett és az orvosok csöppnyi figyelmet sem szentelnek... hát, valahogy nincs bizodalmam bennük. Főleg, hogy tényleg azt érzem, hogy ipari termelésként folyik az eljárás. Szerintem nagyon fontos, hogy az orvos részéről érezzük a segíteni akarást, de én ennek aprócska jelét sem látom. Amíg a kivizsgálások folytak és önköltséges alapon ment a dolog, kedvesek voltak valmelyest. Amint a kezelésbe átcsap a dolog - ami már támogatott - mintha az a jószándék is elillant volna.

Hogy bízzam rá magam valakire, aki felé nem érzem a biztonságot vagy valami kis elemi támogatást, hogy minden rendben lesz. Lehet, hogy ez csak a belső intuíció. Ismerve magam, valahogy mindig többet érzékelek két ember kapcsolatából, mint az emberek többsége. És most egyértelműen negatív a tapasztalatom.

Sokan azt tartják, hogy mindent a cél érdekében. Vajon megéri-e? Lehet, hogy lesz egy csöppségem, akit ugyan nagyon vártunk, de 15 év múlva rákban meghalok, mert ki tudja hogy reagál a szervezetem a sok pacsurira. Ezen a héten két naponta rezeg a föld, kiszámíthatatlan időjárás, katasztrófák sorozata és ki tudja mi a fenéből fogom felnevelni, hiszen munkám sincs... Szóval, lehet hogy el kéne fogadnom a tényeket, mert semmi sincs ok nélkül. Annyira tényleg nem kecsegtető a jövő, hogy minden áron ragaszkodni kellene hozzá.

O.K. Legyünk pozitívak! Sikerül a picit összefabrikálni. Nálam eddig minden rendben, páromnak igen aktív spermái vannak. Nem iszunk, nem dohányzunk, szedünk vitaminokat, igyekszünk egészségesen élni. Egész életemet tanulással töltöttem, ha netán oda kerülne a sor, valamit csak tudnék kamatoztatni. De ilyen műéletbe, környezeti katasztrófáknak kitett életben lesz-e egészsége? Lesz-e még az egészséges élethet szükséges feltétel az ő életében? Na most, egy pár jó döntést hoz-e azzal, ha foggal-körömmel gyereket akar? Egy anya általában a legjobbakat akarja a gyermekének. Ha mindent megteszünk azért, hogy gyermekünk legyen, akkor nem lehet, hogy most a saját boldogságom a fontosabb, mert hogy a gyereké ilyen esélyekkel nem sok.

Ha csak azt nézzük, hogy a férfiak spermaszáma drasztikusan lecsökkent, egyre több nő szenved PCO-ban vagy endometrózisban, akkor orvosok nélkül gyereket sem tudunk csinálni? A XXI.század közepére, végére a lombik lesz a jövő üzletága.

De akkor miért vágyok mégis saját csemetére?