Ezen a héten minden nap az orvosokat járom... és még nincs vége!
Kedden (2010.08.10.) este voltam kardiológián, ahol a háziorvosom megcsinálták a belgyógyászati vizsgálatot és az EKG-t. Szerencsére az rendben volt és kaptam beutalót a vérállátóba vércsoport és Rh meghatározáshoz. Ismét jeleztem a jobb oldali fájdalmamat, amely az UH után rendkívül erősödött. Húgyhólyag polip, petefészek ciszta, vakbél gyanúja került szóba, így most ezekhez tartozó kivizsgálások folynak. Mivel semmi más tünetem sincs, nem könnyű a dolga.
Szerda reggel a helyettes nődokinál kezdtem: Chlamydia vizsgálat. Levette a kenetet, amit kedden fognak postára adni (Budapestre küldik) és rá min. 3 hétre lesz eredmény. :-( Neki is említettem ezt a fájdalmat és nagyon rendes volt, megvizsgált. Mondta, hogy nőgyógyászatilag semmi gond nálam. (Megjegyzem, sokkal segítőkészebb volt, mint az originál nődoki.)
A délelőttbe belefért a sebészet, ahova a titokzatos fájdalmammal mentem. A sebész is irtó rendes volt és ő is mindent rendben talált. Vakbél is kizárva, ill. ez egészen biztosan nem az ő szakterülete. Javasolta, hogy urulógussal is nézessem meg. Innen mentem a szomszédba, röntgenre. Itt is nagyon kedvesek voltak, két felvétel készült: előlről és oldalról, hogy esetleg a gerincről sugárzik ki valami. Ennek az eredménye ma délután lett kész, de egyelőre még nem tudom. Mamám ment érte, mivel én ma is az orvosokat jártam, megyei szinten. Miután végeztem, szerettem volna időpontot kérni az urulógiai szakrendelésre, ami nálunk egy héten csak egyszer van. DE csak két hét múlva tudnak fogadni, mivel jövő héten nem lesz. Elszomorodtam, mert két hétig nem akarok ezzel a fájdalommal együtt élni és egyébként is az nagyon sok idő. Főleg, ha emiatt a babaterv is megáll.
Csütörtök reggel már elég nehézkesen indult. Páromat rábeszéltem egy általános laborra, amit ma reggel akart kivitelezni. A reggeli kávéról este már lebeszéltem, de reggel sikerült bevennie a vitamin kapszuláit. Nos, ezen kicsit berágtam! Labor előtt se nem eszünk, se nem iszunk!!! Valamit vagy csinálok rendesen vagy akkor minek. Ezt kilőttük végül és elmentünk a vérrellátóba, oda nem kell éhgyomorra menni. :-) Hétfőn lesz meg az eredmény.
Utána mentünk a megyei kórházba, hátha az ottani urulógián fogadnak. Hát, én ott kaptam agybajt! Időpontot kell kérni, ahol a néni kb. fél óránként jelent meg. Sajnos, csak szeptemberre tudott volna előjegyezni. Mondom, én addig meghalok! Hát, jó, akkor sürgős? Mondtam, hogy nekem igen, mert nagyon fáj! Megpróbálnak bepéselni. 10.30 körül jártunk, nekünk meg 12.00-kor volt időpontunk a Kaáliban. Kivártam, hogy ismét felbukkanjon a morcos néni és elkérjem az igazolványaimat, mert nem tudok maradni. (A váró TELE volt!!!) Mondta, rendben. Aztán se híre, se hamva nem volt. Kb. fél óra múlva feltűnt az egyik kórterem ajtajában, odarohantam hozzá és ismét megejtettem, hogy szükségem lenne a papírjaimra. Persze! Elfelejtette! Mindegy. Visszakaptam, irány haza, evés, zuhany, Kaáli.
Kaáli után ismét urulógia, már valamivel nyugodtabb lelki állapotban vártam a soromra. Amennyire feldühített délelőtt, olyan jókedvvel jöttem ki. Nagyon édes volt a doki és rendkívül vicces. Szerinte sem hozzá tartozó problémával állunk szembe, mert más tünetem nincs és nem is ott fáj, ahol ilyen esetben szokott. Azért elküldött egy vizelet vizsgálatra és hasu UH-ra. Ennek örülök, mert szerintem az otthoni UH-nál nem nézték meg ott, ahol nekem fájt. Holnap reggel irány ismét a kórház. Ha itt sem találnak semmit, akkor mi lesz?
Urulógia után ÁNTSZ a szűrés eredményeiért. Ez volt életem egyik sorsdöntő élethelyzete. Mi van, ha pozitív? Az biztos, hogy Isten jól kitalálta a házasságot és az elvárásai sem meggondolatlanok. Kár, hogy ebben a földi életben erre kevés embernek van esélye. Mindhalálig egyetlen társ, akivel hőségben és szeretetben élheted le az életed... De jó is lenne! Azért csak mellénk állt a gondviselő és minden eredmény negatív lett. Életemben nem esett ilyen jól a kávé, mint ma délután... mikorra mindent elintéztünk.
Utolsó kommentek